Kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítás
Kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítás meglétét írja elő a magyar vállalkozásoknak egy 2024 január 1-jétől hatályos kormányrendelet. A rendelet a hazai vállalkozások döntő többségére vonatkozik, a biztosítás hiánya pedig hatósági büntetést von maga után. Fontos azonban tudnunk, hogy a jelenleg érvényben lévő felelősségbiztosítások nem felelnek meg a rendeletben előírtaknak.
Az alábbi kérdések megválaszolásával szeretnénk bővebb felvilágosítást adni a rendeletben szabályzott pontokhoz és egyértelműbbé tenni a biztosítás kötés szükségességét.
Kell-e kötnöm környezetvédelmi biztosítást?
Azoknak, a kormányrendeletben meghatározott hulladéktermelő vagy hulladékgazdálkodó szervezeteknek,
a) amelyeknek tevékenységük során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik,*
b) amelyek e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végeznek, – ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét –, valamint
c) amelyek az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoznak, kivisznek vagy átszállítanak.
*A hulladéktermelő vállalatoknak akkor kötelező környezetvédelmi biztosítást kötniük, ha a keletkezett hulladék mennyisége meghaladja
- veszélyes hulladék esetén a 200 kg-ot,
- nem veszélyes hulladék esetén – a c) pontban foglaltak kivételével – a 2000 kg-ot vagy
- nem veszélyes építési-bontási hulladék esetén az 5000 kg-ot.
Milyen biztosítási összegre kell biztosítást kötnöm?
A pénzügyi biztosíték meghatározásának módja
1. A pénzügyi biztosíték kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:
B=A*K
Ahol
1.1. B: a pénzügyi biztosíték mértéke,
1.2. A: az alap pénzügyi biztosíték összege, amelynek összege 1 000 000 Ft,
1.3. K: a kockázati tényező.
2. A kockázati tényező kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:
K=(V1*T1)+(V2*T2)
Ahol
2.1. K: a kockázati tényező,
2.2. V: a veszélyességi tényező,
2.3. T: az egyidejűleg a telephelyen gyűjthető hulladékok összmennyiségétől függő szorzó.
3. A V veszélyességi tényező meghatározásának módja a tevékenységbe bevonni kívánt hulladék jellege alapján:
A B
1. A tevékenységbe bevonni kívánt hulladék jellege Veszélyességi tényező (V)
2. nem veszélyes hulladék V=V1 értéke: 1
3. veszélyes hulladék V=V2 értéke: 10
4. A T szorzó meghatározásának módja, a telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladékok mennyisége alapján:
4.1. Nem veszélyes hulladék esetén
A B
1.
A telephelyen egyidejűleg gyűjthető nem veszélyes hulladékok
mennyisége
(tonna)
T szorzó (T= T1)
2. 0–0,9 1
3. 1–9,9 1,5
4. 10–99,9 2
5. 100–999 2,5
6. 1000–1999 3
7. 2000–2999 3,5
8. 3000–4999 4
9. 5000 tonna vagy felette 5
M A G YA R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 194. szám 12409
4.2. Veszélyes hulladék esetén
A B
1.
A telephelyen egyidejűleg gyűjthető veszélyes hulladékok mennyisége
(tonna)
T szorzó (T= T2)
2. 0–0,9 1
3. 1–9,9 1,5
4. 10–99,9 2
5. 100–999 2,5
6. 1000–1999 3
7. 2000–2999 3,5
8. 3000–4999 4
9. 5000 tonna vagy felette 5
4.3. Abban az esetben, amennyiben adott jellegű hulladék nem kerül gyűjtésre a telephely területén a T1 vagy T2
értéke = 0.
4.4. Ha a hulladékgazdálkodási tevékenység végzése során saját telephelyre adott hulladékgazdálkodási
engedély alapján hulladékbeszállítás nem történik, azokban az esetekben a pénzügyi biztosíték mértéke
megegyezik:
4.4.1. nem veszélyes hulladékok esetében a pénzügyi biztosíték alapösszegével,
4.4.2. veszélyes hulladékok esetében a pénzügyi biztosíték alapösszegének 200%-ával.
2. melléklet a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A környezetvédelmi biztosítás meghatározásának módja a Ht. 71. § (1) bekezdés b) pontja alá tartozó
gazdálkodó szervezetek esetében
1. A környezetvédelmi biztosítás összegét az alábbi képlet szerint kell meghatározni telephelyenként a legmagasabb
biztosítási összegre:
B=A*V*T
Ahol
1.1. B: a környezetvédelmi biztosítás minimális összege káreseményenként és időszakonként,
1.2. A: alapérték, amelynek összege: tízmillió forint,
1.3. V: veszélyességi szorzó,
1.4. T: területi szorzó.
2. A V veszélyességi szorzó meghatározásának módja a tevékenységek veszélyességi besorolása alapján:
A B
1. Hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységek Veszélyességi szorzó
2. Nem veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése 1
3. Nem veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése 1,5
4. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével) 2
5. Veszélyes hulladék gyűjtése, szállítása, kereskedelme, közvetítése 3
6. Veszélyes hulladék hasznosítása, előkezelése 3,5
7. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása (a hulladéklerakók kivételével) 5
3. A T területi szorzó meghatározásának módja:
3.1. T=2; ha a létesítmény üzemeltetésére védett természeti területen, védett természeti területnek nem
minősülő, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területen (Natura 2000 területen)
vagy vízbázis védelmi területen kerül sor.
3.2. T=1,5; ha a létesítmény üzemeltetésére a 3.1. alpontban nem meghatározott országos ökológiai hálózat
magterületén vagy az ökológiai folyosók területén kerül sor. 3.3. T=1; minden más esetben
Hogyan tudom megkötni a biztosítást?
Amennyiben a vállalkozásának kötelező környezetvédelmi felelősségbiztosítást szükséges kötnie, vagy további tájékoztatást szeretne kapni, kérem az alábbi elérhetőségeink valamelyikén jelezze felénk igényét. Az igény bekérése után kollégáink hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot.
A kormányrendeletet a 2023/194. számú Magyar Közlönyben (MK_23_194.pdf) jelent meg, de letölthető oldalunkról is: 681_2023 (XII.29) Kormányrendelet
Irodánk
Székhely:
- Cím: 3530 Miskolc, Széchenyi u.64. II. em. 2.
- Telefonszám: 46-411-800
- E-fax: +36 66 222-233
- Email: nalexander@nalexander.hu
További irodáink:
- Békéscsaba, Munkácsy utca 3.
- Telefonszám: +36 30 424 0258
- Sárospatak, Rákóczi út 43.
- Telefonszám: +36 30 400 5088
Nyitvatartási idő
Hétfő – Csütörtök: 9:00- 16:00
Péntek: 9:00 – 14:00
Szombat: Zárva
Vasárnap: Zárva